Az elmúlt hónapokban számos vállalkozás és könyvelő készült arra, hogy 2026. július 1-jétől jelentősen módosulnak az M-lapos áfabevallás adatszolgáltatási szabályai. A tervezett változások több adminisztrációt, részletesebb adatgyűjtést és sok esetben informatikai fejlesztéseket is szükségessé tettek volna.
A közelmúltban azonban váratlan fordulat történt: a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy kezdeményezi a korábban elfogadott szabályok visszavonását. Amennyiben a jogszabály-módosítást elfogadják, a vállalkozásoknak nem kell alkalmazniuk az eredetileg előírt szigorúbb M-lapos adatszolgáltatást.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Kiket érint a változás? És érdemes-e továbbra is készülni rá? Nézzük a legfontosabb tudnivalókat.
Mi az M-lap az áfabevallásban?
Az M lap az áfabevallás egyik melléklete, amelyben a vállalkozások bizonyos ügyleteikről részletes adatokat szolgáltatnak a NAV részére.
Elsősorban azoknak a számláknak az adatait kell feltüntetni, amelyek megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Az adatszolgáltatás célja, hogy a NAV könnyebben össze tudja vetni az egyes vállalkozások bevallásait és kiszűrhesse az esetleges eltéréseket vagy visszaéléseket.
Az elmúlt években az online számlarendszer bevezetése jelentősen átalakította az adóhatóság ellenőrzési lehetőségeit, ennek ellenére az M lap továbbra is fontos eleme maradt az áfabevallásnak.
Milyen változásokat terveztek 2026-ra?
A korábban elfogadott szabályozás alapján 2026. július 1-jétől jelentősen bővült volna az M lapon szerepeltetendő adatok köre.
A legfontosabb újdonság az lett volna, hogy nem elegendő a számlán szereplő áthárított áfa összegét feltüntetni, hanem a vállalkozásoknak a ténylegesen levonásba helyezett áfát is külön jelenteniük kellett volna.
Ez első látásra apró módosításnak tűnhet, azonban a gyakorlatban komoly többletmunkát jelentett volna.
Számos vállalkozás esetében ugyanis:
- részleges áfalevonás történik;
- arányosításra van szükség;
- egyes költségek csak részben jogosítanak levonásra;
- az áfa összege eltérhet a számlán szereplő összegtől.
Ezeket az adatokat a könyvelőprogramoknak is kezelniük kellett volna.
Miért jelentett volna ez plusz adminisztrációt?
A legtöbb könyvelőprogram jelenleg elsősorban a számla adatainak feldolgozására épül.
Az új szabályok azonban azt követelték volna meg, hogy minden egyes érintett számlánál pontosan nyomon követhető legyen:
- mennyi volt a számlán szereplő áfa;
- ebből mennyit helyezett levonásba a vállalkozás;
- történt-e korrekció vagy arányosítás;
- milyen jogcímen változott a levonható összeg.
Ez sok esetben manuális ellenőrzést, új könyvelési folyamatokat és szoftverfrissítéseket igényelt volna.
Miért dönthettek a szabályok visszavonása mellett?
A Pénzügyminisztérium indoklása szerint Magyarország adóigazgatása egyre inkább a digitalizáció irányába halad.
Az eÁFA-rendszer fejlődésével az adóhatóság egyre több adatot automatikusan lát, ezért nem indokolt olyan átmeneti szabályokat bevezetni, amelyek rövid időn belül ismét módosulnának.
A cél egy olyan rendszer kialakítása, amely:
- egyszerűbb;
- kevesebb adminisztrációval jár;
- jobban épít az elektronikus adatokra;
- csökkenti a vállalkozások terheit.
Ezért született meg a döntés, hogy inkább ne vezessék be az eredetileg elfogadott szigorítást.
Mit jelent ez a vállalkozások számára?
Amennyiben a módosítást az Országgyűlés is elfogadja, a vállalkozások számára több kedvező következménye is lesz.
Nem kell átalakítani a könyvelési rendszereket
Sok cég már megkezdte az informatikai fejlesztések előkészítését.
Ezek egy része szükségtelenné válhat.
Kevesebb adminisztráció
Nem kell minden számlánál külön nyilvántartani a levonásba helyezett áfa összegét kizárólag az M lap miatt.
Egyszerűbb könyvelési folyamatok
A könyvelőknek és pénzügyi munkatársaknak nem kell új ellenőrzési lépéseket beépíteniük a napi munkába.
Kisebb hibalehetőség
Minél részletesebb egy adatszolgáltatás, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy adminisztratív hiba miatt eltérés keletkezik.
A jelenlegi szabályok fenntartása ezt a kockázatot is csökkenti.
Fontos tudni, hogy jelenleg egy kormányzati kezdeményezésről beszélünk. Ahhoz, hogy a módosítás hatályba lépjen, a jogszabályt az Országgyűlésnek is el kell fogadnia.
Ezért a vállalkozásoknak továbbra is célszerű figyelemmel kísérniük az adójogszabályok változásait.
Aki nagyobb vállalatot működtet, vagy összetett áfakezelést alkalmaz, annak különösen érdemes egyeztetnie könyvelőjével arról, hogy szükséges-e bármilyen felkészülés.
Hogyan illeszkedik ez az eÁFA rendszer fejlődéséhez?
Az elmúlt években a NAV jelentős lépéseket tett az adózás digitalizációja felé.
Az Online Számla rendszer, az eÁFA és az egyre automatizáltabb bevallási folyamatok mind azt a célt szolgálják, hogy:
- kevesebb manuális adatbevitelre legyen szükség;
- csökkenjen az adminisztráció;
- gyorsabbá váljon az ellenőrzés;
- javuljon az adatok pontossága.
Ebbe az irányba kevésbé illeszkedett volna egy olyan új M-lapos kötelezettség, amely ismét jelentős manuális adatszolgáltatást igényel.
Mit javaslunk vállalkozásoknak?
Bár a hír kedvező, nem érdemes kizárólag erre alapozni a pénzügyi tervezést.
A legjobb megoldás továbbra is az, ha:
- naprakész könyvelést vezetnek;
- rendszeresen egyeztetnek könyvelőjükkel;
- figyelemmel követik a jogszabályi változásokat;
- időben felkészülnek az esetleges új előírásokra.
A gyorsan változó adókörnyezetben egy szakértő könyvelő nemcsak az adminisztrációban nyújt segítséget, hanem abban is, hogy a vállalkozás időben reagáljon az új szabályokra.
A tervezett jogszabály-módosítás jó hír a vállalkozások számára, hiszen várhatóan nem kell alkalmazni a 2026. július 1-jére előírt szigorúbb M-lapos adatszolgáltatást. Ez csökkentheti az adminisztratív terheket, elkerülhetővé teheti a költséges informatikai fejlesztéseket, és egyszerűbbé teheti az áfabevallások elkészítését.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a változás végleges hatálybalépéséhez még szükség van a jogszabály módosításának elfogadására. Addig is érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, és könyvelővel egyeztetni, ha a változás a vállalkozás működését is érintheti.